Első nap; december 1., hétfő

Esszé és társai (E): Ez már csak egyre jobb lesz - Odett-interjú (Recorder) - Most már többet tudok róla, és egyelőre továbbra is érdekel, mit zenél.

Vers: Pilinszky János: Te győzz le - Pirulok. Tetszenek benne az ellentétek játéka ("lágy erőszakod"). Érdemes elolvasni.

Novella és társai (N): Réka királyné sírja (Benedek Elek: Erdélyi népmondák) - Tyű, nem is tudtam, hogy hasonló módon temették el, mint Attilát. Bevallom, kicsit hosszabb történetre számítottam, de kezdésnek ez is jó.

Második nap; december 2., kedd

E: Almási Kitti: "Jó lenne kicsit vagányabbnak lenni" - Sándor András interjúja a mélyinterjú pont hu-n -- Nagyon furcsa volt, hogy egy részét már olvastam, egy totál más orgánumban. A lényegesebb persze a világlátása volt. Ki is ragadtam egy idézetet: "Mindent ki lehet bírni. Csak nem kell odáig eljutni." Holnapra is van egy másik interjú vele. :)

V: Szerb Antal Kristóf: A tizenhat éves - Nyomasztó. Vajon mi ihlette 1921-ben?

N: A várépítő, meg a forrásfakasztó tündér (Benedek Elek: Erdélyi népmondák) - Ez se volt túl hosszú. De persze a kevesebb néha több. Még sose hallottam, hogy tündérek versengenek, de nagy igazság, hogy olyanba érdemes energiát fektetni, ami hasznos.

Harmadik nap; december 3., szerda

E: Dr. Almási Kitti - Tönkreteszi az életet az önbizalom hiánya (Természetgyógyász, XIX. évfolyam 2. szám) - Jó gondolatokkal rendelkezik. Innen kiemelnék kettőt: "saját képességeinknek és élethelyzetünknek megfelelően kell célt választanunk." illetve "Akit tényleg boldoggá tesz, hogy nekem jó, az az igazi barát."

V: Debreczeny Lili: Komolyság rengetegében - Ezzel sajnos túl sokat nem tudok kezdeni, de az utolsó sora azért úgy üt egyet. (amúgy külön élmény, hogy a vers a Nyugatban jelent meg, és én az EPA oldalán olvashattam ma ugyanazt, amit mások 1921-ben.)

N: Gárdonyi Géza: A látás (Amiket az útleíró elhallgat) - "Mindenki utazik, akinek hűs, leveles otthona nincsen" - ez a novella, vagy talán tárca-novella a kötet előszava csupán, mégis mennyi minden van benne. Már várom a következőt belőle holnap.

Negyedik nap; december 4., csütörtök

(Ez a pakk ki volt centizve, de végül csak belefért a napba.) (23.34)

E: A NASA tényleg embert küld a Marsra (Kolbert András, index) - Nagyon érdekes téma. Még érdekesebb annak fényében, hogy ma nyomon követtem a végül lefújt kilövést, és várom a holnapi fejleményeket.

V: Devecseri Gábor: Erdő - Bocsánat, de ez nálam nem üti meg a szintet. :$

N: Gárdonyi Géza: Amiket az útleíró elhallgat (Amiket az útleíró elhallgat) - Csodálatos fricska: "Ásít és leteszi s oly unalommal néz rám, mintha én írtam volna azt a könyvet." Ha Gárdonyi véleményét veszem alapul, akkor jól szoktam beszámolni az útjaimról, már amennyiben írok róluk.

Ötödik nap; december 5., péntek

E: Jóska féle tányérhús marhahúsból és Ferenc József Bécsi csonthúsának legendája (Így főz anyátok pont blog pont hu) - Megerősítette bennem a szándékot, hogy egyszer a Városligetben egyek egy ilyet.

V: William Wordsworth: A magányos aratólány - Kedves, elkapott kép leírása, költői pátosszal, rímekkel. Ennyi.

N: Gárdonyi Géza: Oláhországi történetke (Amiket az útleíró elhallgat) - Megmosolyogtató történet. :)

Hatodik nap; december 6., szombat

E: A száraztörvény, egy szabad ország és egy koktél (hvg pont hu) - Lehetett volna kicsit hosszabb. Mindenesetre valószínűleg megnézek egy akkoriban játszódó filmet hamarosan.

V: William Wordsworth: A szivárvány - Végre kezdenek jönni azok a versek, amelyek sorain gondolkodni is lehet.

N: Gárdonyi Géza: Becsüld a rossz pénzt is (Amiket az útleíró elhallgat) - Erről az jutott eszembe, amikor Brüsszelben egy metróállomás kávézójában felváltattam egy 10 Eurós bankjegyet, és az egyik 2 EUR-ósról kiderült, hogy másik ország más pénze. Persze, ez a felváltáskor nem tűnt fel, ahogy lenni szokott. 2011-et vagy 2012-t írtunk az esetkor. 

Hetedik nap; december 7., vasárnap

E: Novák Attila: Álomvilágban (Élet és irodalom, XLVI. 7., 2002. 02. 15.) - Esszé Szerb Antalról. Érdekes írás, tetszett a megfogalmazása sok helyütt. ("Szerb Antalt mindig akkor kell olvasni, ha kissé hideg van, ködösek az utak, a sziluettek már alig kivehetõek a távolból, ugyanakkor távoli formájuk alapján mégis azonosítható a látókörbe került többértelmû valóság.") Az a gondolat ébredt bennem, hogy már a gimis tankönyvben sem értettem, miért tüntetik fel az íróknál a vallást, a származást, és ezt én még ma sem értem. Számomra egy író író, és számomra az írása tükrözni fogja azt, milyen ember. Nyilván az is kiderülne, ha véletlenül beáramlana egy szélsőséges szemléletű író írása, és azt nagy valószínűség szerint sosem olvasnám végig. Számomra a művészet és a politikai irányultság két külön dolog, még akkor is, ha tudom, hogy az írásban utóbbi tükröződhet (utóbbiban az előbbi vajmi kevés reménnyel valósulna meg, ami talán nem is baj).

V: John Keats: Szonett a szabadban - Szép megfogalmazása annak, amikor a városból a természetbe, és onnan visszakerül az ember. Igen, szerintem is valami ilyesmi zajlik olyankor az emberben.

N: Gárdonyi Géza: Oláhok se mind feketék (Amiket az útleíró elhallgat) - Végre itt is egy kicsit hosszabb történet. Egy utas története egy másik utasról (film a filmben, regény a regényben; ez sztori a sztoriban volt, Gárdonyiét nem számítva háromszoros mélységben, anélkül, hogy követhetetlenné vált volna, hogy éppen ki mesél). Kiragadtam egy idézetet is: "Bocsánatot kérek, de nő vagyok: természetemben van, hogy mindig átellenben a véleményem." --- Egyébként nem ezt olvastam volna eredetileg, hanem Hajnik Miklós: Hajnali beszélgetés (Nyugat, 1921.) novelláját. És ezzel kirajzolódott egy láncolat, ami meglepetésként ért. A Szerb Antalról szóló esszére írt gondolataimra jött ez a novella, hiszen tessék, íme, amikor valakinek a világnézete defektes számomra (pedig itt "csak" a nőkről esik szó). Nem olvastam végig, mert sértett a tartalma, nőkről így nyilatkozni rég volt szerencsém (nem közvetlenül az író, hanem a novella egyik szereplője, és tény, hogy nem vártam meg a másik szereplő reakcióját, de a bevezető sorok miatt nem is voltam rá túlzottan kíváncsi). Erre pedig válaszul érkezett Gárdonyitól ez a történet, ahol a vonaton a fiatalasszony úgy megmondja, hogy ő melyik sorba nem állt be, hogy remélem, ezzel később Hajnik is találkozott.

*** A leg-karc már a molyon található. ***